Magyarország a 9%-os társasági adóval és az uniós tagsággal a nem EU-s alapítók egyik legkedveltebb európai belépőpontja lett az elmúlt öt évben. 2026-ban a cégbejegyzés teljesen digitalizált — de a döntések stratégiaiak maradtak.
Melyik társasági forma?
Két forma dominál: Kft. (korlátolt felelősségű társaság) és Zrt. (zártkörűen működő részvénytársaság). A Kft. 3.000.000 Ft törzstőkét igényel, alacsonyabb alapítási költséggel — KKV-k alapértelmezett választása.
A Zrt. 5.000.000 Ft alaptőkét követel; részvényátruházás rugalmasabb, felügyelőbizottsági struktúra intézményi befektetőknek nyújt bizalmat.
Folyamat és határidő
A társasági szerződést közjegyző vagy ügyvéd ellenjegyzi, megnyílik a céges bankszámla, és a Cégbíróság bejegyzi — a teljes ciklus öt munkanapra is sűrűsödhet. Bejegyzéskor az adószám és a HU-előtagú közösségi adószám automatikusan keletkezik.
Mit hagynak ki külföldi tulajdonosok?
- Bankolás: A hazai nagybankok személyes találkozót kérnek. Fintech számlák áthidaló megoldást adnak, de ÁFA-visszaigényléshez hazai bank kell.
- Székhely: Magyarországi székhely kötelező. Első évben virtuális iroda megfelel; létszámnövekedéssel fizikai telephelyre célszerű váltani.
- Könyvelés: Havi ÁFA és éves beszámoló kötelező. Magyar könyvelővel dolgozni jogszabályi követelmény.
Költségösszesítő
Közjegyzői díj, cégbírósági illeték, első éves székhely és könyvelői előfizetés együttesen Kft. esetén 2.500 – 4.500 €, Zrt. esetén 3.500 – 6.000 €.
Leggyakoribb hiba
Hetente látjuk: sablon alapító okirattal gyorsítanak, kihagyva az adó- és jogi előkészítő ülést. A magyar bírói gyakorlat konkrét elvárásokat támaszt a tagi megállapodás, osztalékfizetés és kilépési mechanizmus terén. A harmadik évben sokszorosa kerül a hiba kijavításának, mint az első hónapban helyesen megfogalmazni.
A cégalapítás csak a kezdet. A valódi munka annak igazolása három év múlva, hogy ugyanaz a struktúra még mindig adóoptimális.